Bevezetés

Tangl Harald, a XX. sz. közepének egyik legismertebb táplálkozástudományi szakértője megfogalmazása szerint: „Az ember élettevékenységeinek egyik legfontosabb megnyilvánulása a táplálkozás. A természet hatalmas erővel, az önfenntartás ösztönével kényszerít valamennyiünket arra, hogy a szükséges élelmiszerről gondoskodjunk szervezetünk számára.” Ezzel a megfogalmazással úgy vélem egyet lehet érteni, de a megállapítás persze igencsak összetett, hiszen valójában mit is jelent a szükséges élelmiszer? A mennyiségen túl milyen minőségi paraméterek jellemzik azt, hogyan függ össze az összetétel az élettani igénnyel, stb. stb.

Az a szakemberek számára teljesen nyilvánvaló, hogy egy-egy kérdéses élelmiszer minőségét több tényező jellemzi, de az emberi fogyasztásra alkalmas, minőségi élelmiszer esetében 2 elvárás alól semmiképpen nem adható felmentés. Ezek a következők:

• az egészségügyi alkalmasság kritériuma
• a megfelelő érzékszervi tulajdonságok megléte

Az első elvárás jelenti az élelmiszerbiztonságot, a biztonságos élelmiszer (safe food) meglétét, azaz azt a tényt, hogy az adott élelmiszer fogyasztása nem jár veszéllyel a fogyasztó számára (no risk) – ill. a veszély valószínűsége rendkívül kicsi – tehát mikrobiológiai, toxikológiai és radiometriai szempontokból az élelmiszer nem kifogásolható. Lényegében tehát arról van szó, hogy minden minőségi élelmiszer egyúttal biztonságos is, de ez megfordítva nem feltétlenül áll fenn.

A második elvárás az élvezeti értéket jelenti, hiszen a minőségi élelmiszertől pl. nem csupán adott kémiai összetételt s ebből számítható táplálkozásbiológiai értéket várunk el, hanem azt is, hogy kellemes íze, jó illata, megfelelő textúrája stb. legyen, azaz olyan pozitív érzékszervi tulajdonságai, amelyek következtében az adott étel elfogyasztása a fogyasztó számára kellemes életérzést, adott szintű élvezetet jelentsen! Jól ismert a mondás: attól, aki megveti az asztal s a test örömeit, s nincs humorérzéke, semmi jó nem várható. (Lehet tehát egy élelmiszer biztonságos, de nem megfelelő érzékszervi tulajdonságai miatt nem nevezhető minőségi élelmiszernek.)

Az élelmiszertől elvárható élvezeti érték fontosságát s ennek kiemelt szerepét jelzi az a tény is, hogy az élelmiszerminősítés során az összetételi paraméterek vizsgálata mindig csak az érzékszervi vizsgálatot követi, s ha annak eredménye nem megfelelő, akkor analitikai és egyéb vizsgálatokra természetesen nem kerül sor. Hiszen teljesen felesleges lenne az adott élelmiszer jellemző összetételi paramétereit (pl. sótartalom, zsírtartalom) mérni, ha a termék állaga, szaga, íze kifogásolható, hiszen az élvezeti érték hiánya elégséges ahhoz, hogy a terméket nem megfelelő minőségűnek ítéljük.

Az egészséges táplálkozás nyilvánvalóan biztonságosan fogyasztható s természetesen megfelelő élvezeti értékkel is bíró élelmiszerek szervezetbe juttatását jelenti, de e két paraméteren túl a táplálkozásbiológiai érték is fontos. Hiszen a szükséges mennyiségű energiát, továbbá az élettani szempontból fontos komponenseket (pl. aminosavak, esszenciális mikroelemek, víz-és zsíroldható vitaminok) is be kell vinni rendszeresen a szervezetbe s lehetőleg optimális vagy közel optimális mennyiségben. S mindez változatos, sokrétű táplálékbevitel, odafigyelő, tudatos s a tényleges élettani igényekhez messzemenően igazodó táplálkozás nélkül nem nagyon biztosítható!

A tanulmány több témakört tárgyal röviden, az első téma a szénhidrát fogyasztás szerepe a napi táplálkozásban. Ez kiemelt jelentőségű témakör, nem véletlen, hogy ez az induló fejezet. Az ok nyilvánvaló és kettős: egyrészt az emberi szervezet energia-ellátásában a szénhidrátoknak domináns szerepe van, másrészt a FORNETTI készítmények gabona-alapú termékek, tehát magas szénhidrát (keményítő) tartalmúak.

Ezt követően a tanulmány a helyes táplálkozás alapjaival ismerteti meg az olvasót (dióhéjban), kihangsúlyozva az adekvát táplálkozás, azaz a tényleges élettani igényekhez igazodó tudatos táplálkozás jelentőségét.

A szakmai rész három egyéb témakörben ad még némi útmutatást, arról, hogy mire figyeljen a vásárló, mi a sport, a mozgás szerepe életünkben s végül miért nem igaz az olyan jellegű állítás, hogy „eszik és fogy”. Zárásképpen az összegezésre majd a felhasznált s javasolt irodalom megadására kerül sor, s végül egy rövid összefoglalás következik, amely a tanulmány leglényegesebb megállapításait, következtetéseit, javaslatait tartalmazza.